A Princeton Egyetem rektorából New Jersey állam kormányzója, majd az Egyesült Államok elnöke lett. Általában frakkot vagy öltönyt viselt, cilinderrel, kalappal, sétapálcájára támaszkodva, jellegzetes cvikkerével tekintve a világra.

Idealista volt, a pacifizmus híve. Háborús szerepvállalását keresztes háborúnak, ellenfeleit diktátoroknak minősítette, akikkel szemben kíméletlen volt. Az amerikai németeket és osztrákokat kollektíven üldözte. Ő hozta létre az első modern propagandaminisztériumot, és mindenkit börtönbüntetésre ítéltetett, aki nyíltan kritizálta a kormánya háborús politikáját.

A versailles-i békekonferencián gyors és önkényes döntéseket hozott. Békeműve békétlenül hagyta a kontinenst és a világot. A békéről és a Népszövetségről alkotott elképzeléseit az USA nem támogatta, ami megrendült egészségi állapotát végleg megviselte.

Első feleségétől, Ellen Louise Axsontól, 1913-ban bekövetkezett haláláig három lánya született. Második felesége, Edith Bolling Galt, Wilson 1919-ben elszenvedett agyvérzése után mandátuma végéig sokszor döntött férje helyett államügyekben.

Wilson elnöksége idején az Egyesült Államok végérvényesen a világpolitika színpadára lépett. Kezdetét vette az amerikai évszázad.

◆

„A világot biztonságosabbá kell tenni a demokrácia számára.”
Az elnök háborúba lépést indokló beszéde a Kongresszusban, 1917. április 2.
US 65th Congress, 1st Session, Senate Document No. 5. Washington, 1917. 8. o.

„Az életem semmit sem érne, ha nem a vallásos hit lenne a mozgatórugója.”
1915-ben írott levele egy barátjának
Leon G. Stevens: One Nation Under God: A Facultal History of America’s Religious Heritage. Morgan James Publishing, New York, 2014. 100. o.

„Vezesd harcba ezt a népet, és elfelejti, hogy valaha is ismerte a toleranciát. Nemzetünk életét a legutolsó rostokig átjárja majd a könyörtelen brutalitás.”
Paul Johnson: A modern kor. A huszadik század igazi arca. XX. Századi Intézet, Budapest, 2000. 20. o.

„A régi hatalmi rendszerek és hatalmi egyensúly túlságosan sokszor kudarcot vallott."
Margaret Macmillan: Béketeremtők. Gabo, Budapest, 2005. 41. o.

„Isten nevében, tehetett volna bárki többet, mint amennyit én tettem, hogy megmutassam, mennyire vágyom a békére?”
Arthur S. Link: Woodrow Wilson and the Progressive Era 1910—1917. Harper & Row, New York, 1954. 213. o.

(Az idézetek a Trónok termében és a VII. teremben olvashatók)